Csongrád Megyei Levéltár

A Csongrádi Levéltár ismertetője

Létrehozásának időpontját nem ismerjük, de nagy valószínűséggel a török hódoltságot és a Rákóczi-féle szabadságharcot követő vármegyei közigazgatás 1723. évi újjászervezését követően hozták létre. Szükségességét a település mindenkori gazdasági, politikai, jogi, közigazgatási stb. viszonyrendszere indokolta, amelynek írásba foglalt szabályozó normáit hitelesített okmányokban rögzítették. Alapos jogbiztosító érdek fűződött ahhoz, hogy ezek az okmányok megmaradjanak, elérhetők legyenek és - szükséges esetben - hivatkozási forrásul szolgálhassanak az egymással különféle partneri kapcsolatba került felek számára. A községi, városi élet változásait hűen visszatükrözik a régi közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek, ill. az egyéb iratfajták: hatósági, közigazgatási és bírósági iratok, adófőkönyvek, adásvételi és haszonbérleti szerződések, végrendeletek, örökbefogadások, cseléd- és tanoncszerződések, aratási szerződések stb. E történeti értékű iratok biztonságos megőrzése, szakszerű rendezése, kutathatóvá tétele a levéltár legfontosabb feladatai közé tartozott és tartozik ma is.

A városi levéltár (írástár) Csongrád mindenkori önkormányzati tevékenységének szerves részét képezte. Mint fontos segédhivatal, a legkorábbi időktől a település közházában nyert elhelyezést. A rendelkezésre álló adatok szerint a XIX. század közepétől az addig keletkezett iratokat egy30 m2 alapterületű helyiségben őrizték. A legrégibb - ma is meglévő irat - 1726-ból származik. 1849-ben a várost megszálló osztrák csapatok július 30-i gyújtogatása nyomán a régi levéltár iratanyaga - néhány okmánytól eltekintve - megsemmisült. Ez az oka annak, hogy a mai gyűjtemény összefüggő (bár így sem hiánytalan) anyaga az 1850. évtől datálódik. 1934-ben - az új városháza birtokbavételekor - a városi önkormányzat irattárát és levéltárát jól elkülönítetten szétválasztották. A levéltár egy téglával burkolt, kimeszelt pincehelyiségben kapott helyet. A kötegelt iratanyag ekkor 233 folyóméter volt. Az évről-évre gyarapodó gyűjtemény a második világháború során komoly károsodást szenvedett. Az 1944. október 7-8-án történt részleges kiürítés alkalmával a levéltári anyagból csak a segédkönyveket menekítették. Október 9-én vagy 10-én ismeretlen tettesek feltörték a levéltári helyiséget, a gyűjteményt feltúrták, az iratok nagy részét a nedves padlóra szórták.

A későbbiekben a megmaradt iratanyag összetételét jelentősen érintette a Minisztertanács 1947 decemberében kiadott határozata, amely a városi intézményeknél irattári selejtezést rendelt el. A határozat helyi értelmezése nyomán a selejtezésbe belevonták a levéltári gyűjteményt is, amelyre 1948 tavaszán került sor. A sérült iratokat értéktelennek nyilvánították és hulladékpapírként értékesítették. A selejtezésnél törekedtek ugyan a szakszerűségre, mégis számos értékes várostörténeti forrás ment veszendőbe. Sorrendben ez volt a harmadik nagy veszteség, amely a városi levéltárat közel 200 éves története során érte.

Az 1950. évi 29. sz. törvényerejű rendelet létrehozta a magyar állami levéltári hálózatot. A csongrádi levéltári gyűjteményt a Városi Tanács pincéjéből áttelepítették a hajdani Károlyi-féle gránárium nyugati részének emeletére. 1968-tól az akkor még Szentesen székelő Csongrád Megyei 2. sz. Levéltár részlegeként működött. Iratanyagát a szentesi levéltárosok gondozták, akik hetente egy alkalommal álltak a helyi kutatók és az ügyfelek rendelkezésére. Noha e megoldás nem elégítette ki az igényeket, a korábbinál mégis hozzáférhetőbbé tette a várostörténeti források tanulmányozását. A helyi intelligencia egyes képviselőiben megérlelődött a régi igény: széles körben feldolgozni a város történetét, elősegítve az egészséges lokálpatriotizmus kialakulását.

A felpezsdülő helytörténeti mozgalom igényeinek kielégítése érdekében napirendre tűzték a városi levéltári gyűjtemény tágasabb épületben történő elhelyezését, amelynek terjedelme ekkora megközelítette a 300 iratfolyómétert. A feladat megoldásához jó partnernek bizonyult a Csongrád Megyei Levéltár vezetése, melynek székhelye 1973-ban Szegedre került, de a csongrádi részleg kezelését továbbra is Szentesről látták el.

A városi tanács a Justh Gyula u. 33. számú épületet ajánlotta fel a levéltár elhelyezésére. A célnak megfelelően átalakított ingatlant 1980 októberében adták át rendeltetésének. 1981-től egy főállású munkatárs beállításával a heti egy napos ügyfél- és kutatószolgálat helyett folyamatos nyitvatartásra nyílt lehetőség. A Justh Gyula utcai épületben elfogadható körülmények közé kerültek az iratok. A kialakított négy raktárban már - a régi faállványok helyett - dexion állványokat alkalmaztak, ezekre kerültek a költözés előtt dobozokba helyezett dokumentumok. Az épület többi részét alkotta a kutatószoba, amely egyben a kézikönyvtárnak is helyet adott, továbbá két irodahelyiség (egyben raktár is), a folyosó, amely kiállító terem volt (később térképtár lett). A szociális helyiség és fűtési rendszer kialakítása 1986-ban történt meg.

1992-re a levéltár raktárai megteltek. A raktározási gondokra 1993 és 1999 között több megoldási javaslat is született. Végül 1999-ben a Csongrád Megyei Közgyűlés döntést hozott egy új levéltár építéséről. A csongrádi TTRIÁSZ Kft. tervei alapján és kivitelezésében 2000 tavaszán elkezdődött az építkezés, így a hányatott sorsú városi levéltár új, méltóbb helyre kerülhetett. Az építkezés már az év decemberében be is fejeződött. A műszaki átadásra 2001. februárjában került sor. 2001. áprilisában újra megnyitotta kapuit a levéltár a kutatók és az ügyfelek számára. 2001 áprilisától a csongrádi levéltár önálló levéltárként működik a megyei levéltári hálózaton belül. A raktárak alapterülete 141 m2 a kiszolgáló rész 37 m2 alapterülettel növekedett. Az új épületben 1938 polcfolyóméter áll rendelkezésünkre. A levéltár kutatótermét, Kovács Keve üvegtervező iparművész "Várostörténeti Szemelvények" c. festett ólmozott üveg ablakai díszítik.

A levéltár őrzi Csongrád város (1726), Felgyő, Csanytelek és Tömörkény községek iratait. A volt csongrádi járás anyaga is itt található. A tárolt iratanyag mennyisége 1050 fm. A gyűjteményeink között található pl. Csongrád kéziratos térképei, pecsétjei, a város épületeinek tervrajzai, a plakátgyűjtemény és a fotótár.

A 1994 óta jelenik meg az Oppidum Csongrád című helytörténeti periodika. Rendszeres megjelenését két csongrádi levéltáros által létrehozott Oppidum Csongrád Alapítvány tette lehetővé. A tanulmányok megjelentetése mellett a levéltár rendszeresen helytörténeti kiállításokat is rendez, amelyek igen népszerűek a lakosság körében. Az intézmény rendszeresen fogad általános- és középiskolás osztályokat.

A kutatóterem keddtől csütörtökig 9.00-15.00 óráig, pénteken 9.00-12.00 óráig áll a kutatók rendelkezésére. Az ügyfelek és kutatók számára telefonon és e-mailen történő megkeresésünkre csak tájékoztatást adunk. Lehetőséget biztosítunk a mikrofilmen lévő sajtóanyag kutatására.