|
|

A
Csongrádi Levéltár ismertetője
Létrehozásának időpontját nem ismerjük, de
nagy valószínűséggel a török hódoltságot és a Rákóczi-féle
szabadságharcot követő vármegyei közigazgatás 1723. évi újjászervezését
követően hozták létre. Szükségességét a település mindenkori gazdasági,
politikai, jogi, közigazgatási stb. viszonyrendszere indokolta,
amelynek írásba foglalt szabályozó normáit hitelesített okmányokban
rögzítették. Alapos jogbiztosító érdek fűződött ahhoz, hogy ezek az
okmányok megmaradjanak, elérhető
k legyenek és - szükséges esetben -
hivatkozási forrásul szolgálhassanak az egymással különféle partneri
kapcsolatba került felek számára. A községi, városi élet változásait
hűen visszatükrözik a régi közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek,
ill. az egyéb iratfajták: hatósági, közigazgatási és bírósági iratok,
adófőkönyvek, adásvételi és haszonbérleti szerződések, végrendeletek,
örökbefogadások, cseléd- és tanoncszerződések, aratási szerződések stb.
E történeti értékű iratok biztonságos megőrzése, szakszerű rendezése,
kutathatóvá tétele a levéltár legfontosabb feladatai közé tartozott és
tartozik ma is.
A városi levéltár (írástár) Csongrád mindenkori önkormányzati
tevékenységének szerves részét képezte. Mint fontos segédhivatal, a
legkorábbi időktől a település közházában nyert elhelyezést. A
rendelkezésre álló adatok szerint a XIX. század közepétől az addig
keletkezett iratokat egy30
m2 alapterületű helyiségben őrizték. A
legrégibb - ma is meglévő irat - 1726-ból származik. 1849-ben a várost
megszálló osztrák csapatok július 30-i gyújtogatása nyomán a régi
levéltár iratanyaga - néhány okmánytól eltekintve - megsemmisült. Ez az
oka annak, hogy a mai gyűjtemény összefüggő (bár így sem hiánytalan)
anyaga az 1850. évtől datálódik. 1934-ben - az új városháza
birtokbavételekor - a városi önkormányzat irattárát és levéltárát jól
elkülönítetten szétválasztották. A levéltár egy téglával burkolt,
kimeszelt pincehelyiségben kapott helyet. A kötegelt iratanyag ekkor
233 folyóméter volt. Az évről-évre gyarapodó gyűjtemény a második
világháború során komoly károsodást szenvedett. Az 1944. október 7-8-án
történt részleges kiürítés alkalmával a levéltári anyagból csak a
segédkönyveket menekítették. Október 9-én vagy 10-én ismeretlen
tettesek feltörték a levéltári helyiséget, a gyűjteményt feltúrták, az
iratok nagy részét a nedves padlóra szórták.
A későbbiekben a megmaradt iratanyag összetételét jelentősen érintette
a Minisztertanács 1947 decemberében kiadott határozata, amely a városi
intézményeknél irattári selejtezést rendelt el. A határozat helyi
értelmezése nyomán a selejtezésbe belevonták a levéltári gyűjteményt
is, amelyre 1948 tavaszán került sor. A sérült iratokat értéktelennek
nyilvánították és hulladékpapírként értékesítették. A selejtezésnél
törekedtek ugyan a szakszerűségre, mégis számos értékes várostörténeti
forrás ment veszendőbe. Sorrendben ez volt a harmadik nagy veszteség,
amely a városi levéltárat közel 200 éves története során érte.
Az 1950. évi 29. sz. törvényerejű rendelet létrehozta a magyar állami
levéltári hálózatot. A csongrádi levéltári gyűjteményt a Városi Tanács
pincéjéből áttelepítették a hajdani Károlyi-féle gránárium nyugati
részének emeletére. 1968-tól az akkor még Szentesen székelő Csongrád
Megyei 2. sz. Levéltár részlegeként működött. Iratanyagát a szentesi
levéltárosok gondozták, akik hetente egy alkalommal álltak a helyi
kutatók és az ügyfelek rendelkezésére. Noha e megoldás nem elégítette
ki az igényeket, a korábbinál mégis hozzáférhetőbbé tette a
várostörténeti források tanulmányozását. A helyi intelligencia egyes
képviselőiben megérlelődött a régi igény: széles körben feldolgozni a
város történetét, elősegítve az egészséges lokálpatriotizmus
kialakulását.
A felpezsdülő helytörténeti mozgalom igényeinek kielégítése érdekében
napirendre tűzték a városi levéltári gyűjtemény tágasabb épületben
történő elhelyezését, amelynek terjedelme ekkora megközelítette a 300
iratfolyómétert. A feladat megoldásához jó partnernek bizonyult a
Csongrád Megyei Levéltár vezetése, melynek székhelye 1973-ban Szegedre
került, de a csongrádi részleg kezelését továbbra is Szentesről látták
el.
A városi tanács a Justh Gyula u. 33. számú épületet ajánlotta fel a
levéltár elhelyezésére. A célnak megfelelően átalakított ingatlant 1980
októberében adták át rendeltetésének. 1981-től egy főállású munkatárs
beállításával a heti egy napos ügyfél- és kutatószolgálat helyett
folyamatos nyitvatartásra nyílt lehetőség. A Justh Gyula utcai
épületben elfogadható körülmények közé kerültek az iratok. A
kialakított négy raktárban már - a régi faállványok helyett - dexion
állványokat alkalmaztak, ezekre kerültek a költözés előtt dobozokba
helyezett dokumentumok. Az épület többi részét alkotta a kutatószoba,
amely egyben a kézikönyvtárnak is helyet adott, továbbá két
irodahelyiség (egyben raktár is), a folyosó, amely kiállító terem volt
(később térképtár lett). A szociális helyiség és fűtési rendszer
kialakítása 1986-ban történt meg.
1992-re a levéltár raktárai megteltek. A raktározási gondokra 1993 és
1999 között több megoldási javaslat is született. Végül 1999-ben a
Csongrád Megyei Közgyűlés döntést hozott egy új levéltár építéséről. A
csongrádi TTRIÁSZ Kft. tervei alapján és kivitelezésében 2000 tavaszán
elkezdődött az építkezés, így a hányatott sorsú városi levéltár új,
méltóbb helyre kerülhetett. Az építkezés már az év decemberében be is
fejeződött. A műszaki átadásra 2001. februárjában került sor. 2001.
áprilisában újra megnyitotta kapuit a levéltár a kutatók és az ügyfelek
számára. 2001 áprilisától a csongrádi levéltár önálló levéltárként
működik a megyei levéltári hálózaton belül. A raktárak alapterülete 141 m2
a kiszolgáló rész 37
m2 alapterülettel növekedett. Az új
épületben 1938 polcfolyóméter áll rendelkezésünkre. A levéltár
kutatótermét, Kovács Keve üvegtervező iparművész "Várostörténeti
Szemelvények" c. festett ólmozott üveg ablakai díszítik.
A levéltár őrzi Csongrád város (1726), Felgyő, Csanytelek és Tömörkény
községek iratait. A volt csongrádi járás anyaga is itt található. A
tárolt iratanyag mennyisége 1050 fm. A gyűjteményeink között található
pl. Csongrád kéziratos térképei, pecsétjei, a város épületeinek
tervrajzai, a plakátgyűjtemény és a fotótár.
A 1994 óta jelenik meg az Oppidum Csongrád című helytörténeti
periodika. Rendszeres megjelenését két csongrádi levéltáros által
létrehozott Oppidum Csongrád Alapítvány tette lehetővé. A tanulmányok
megjelentetése mellett a levéltár rendszeresen helytörténeti
kiállításokat is rendez, amelyek igen népszerűek a lakosság körében. Az
intézmény rendszeresen fogad általános- és középiskolás osztályokat.
A kutatóterem keddtől csütörtökig 9.00-15.00 óráig, pénteken 9.00-12.00
óráig áll a kutatók rendelkezésére. Az ügyfelek és kutatók számára
telefonon és e-mailen történő megkeresésünkre csak tájékoztatást adunk.
Lehetőséget biztosítunk a mikrofilmen lévő sajtóanyag kutatására.
Csongrád Megyei Levéltár
Csongrádi Levéltára
6640
Csongrád, Gyöngyvirág u. 7/a
Tel.: (63)570-005, mobil: (20)341-0797
e-mail: csml@csongrad.hu
Kutatószolgálat:
hétfő-csütörtök: 8.00-15.00, péntek: 8.00-12.00
Munkatársak:
Georgiades
Ildikó - főlevéltáros, igazgató
Kádasné Szabó Márta - segédlevéltáros
Kálmánné Juhász Éva - levéltári
informatikus
Szabóné Németh Mária - levéltári kezelő
A
Csongrádi Levéltár fondjegyzéke
Képek a
levéltárról
Előadások
|
|