|
|
 Csongrád Megyei Levéltár
Szentesi Levéltára
6600 Szentes, Kossuth tér 1.
6601 Szentes, Pf. 46
Tel./fax: (63) 562-425, 562-426; mobil:
(20) 337-3302;
e-mail: leveltar@szentes.hu
Kutatószolgálat: kedd-csütörtök: 8.00-15.30, péntek:
8.00-13.00
|
|
Munkatársak
Labádi Lajos - főlevéltáros, igazgató
Szénási Katalin - segédlevéltáros
Szeri László - levéltári kezelő
honlap munkatárs
Tánczos Roland - levéltáros
|
A Szentesi Levéltár
fondjegyzéke: 
Képek
a levéltárról:
|
|
A Szentesi Levéltár
ismertetője
A Csongrád
Megyei Levéltár Szentesi Levéltárának elődei: Csongrád vármegye és Szentes
város levéltárai. Ezek közül történeti anyaga alapján a legnagyobb és
legértékesebb Csongrád Vármegye Levéltára. Tartalmazza mindazokat az
iratokat, amelyek Csongrád vármegyének a török uralom utáni újjászervezése
és az új területi beosztású megye tanácsának 1950. évi megalakulása között
eltelt két és fél évszázad alatt keletkeztek, és sok hányattatás után
fennmaradtak.
Csongrád vármegye középkori levéltára Fülek 1682. évi
ostroma alkalmával megsemmisült. Az 1723-ban újjászervezett megye
levéltárába elsőként azok az iratok kerültek, amelyeket a szegedi kamarai
hivatal prefektusa adott át az első nemesi közgyűlésen. A következő fél
évszázadban keletkezett iratokat a Szegeden bérelt megyeházán őrizték, az
intézkedést igénylő aktákat pedig a tisztviselők maguknál tartották. A
váltakozó színhelyű megyei köz- és kisgyűlésekre, valamint a törvényszéki
tárgyalásokra szekérderékban, ládába zárva szállították az iratokat. Ez az
állapot 1767-ig tartott, ekkor a vármegye és levéltára a kijelölt új
megyeszékhelyre, Szegvárra költözött. 1786-ban Szegvár lett az egyesített
Békés-, Csanád- és Csongrád megyék székhelye is. 1790-ben - a vármegyék és
Szeged önállóságának visszaállításakor - az iratokat törvényhatóságonként
szétválogatták. 1794-ben a vármegye tiszteletdíjas levéltárosra bízta az
iratok rendezését és segédletekkel való ellátását, 1809-től pedig állandó
levéltárnokot alkalmazott.
A megyei levéltárat 1858-ban
átszállították Szegedre, és egyesítették a megyefőnöki irattárral. 1861
áprilisában visszaköltöztették Szegvárra, a vármegye ősi székhelyére.
1878-ban Szentest jelölték ki a megye székhelyévé. Az új, szentesi
vármegyeház elkészülte után - 1884-ben - Csongrád vármegye levéltára a
mai, végleges helyére került. Csongrád vármegye levéltára lezárt levéltár,
111 fondból áll, terjedelme 841,63 fm, valamennyi fondja középszinten
rendezett, az előírt segédletekkel ellátott. Részletes ismertetője
1986-ban Barta László, Labádi Lajos és Takács Edit közös munkájaként
nyomtatásban is megjelent Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 címmel (A
Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai - Segédletek II.).
Szentes
város korai levéltáráról keveset tudunk. Egy 1332-ből származó oklevél
templomos faluként, egy másik, 1564-ben már mezővárosként (oppidumként)
említi a települést, tehát feltételezhetően volt szervezett helyi
önkormányzata, s így az írásbeli ügyintézési gyakorlat is kialakulhatott.
A török idők pusztításait a korai levéltár anyaga aligha vészelte át, s ha
mégis, akkor az valószínűleg az 1760. évi nagy tűzvész alkalmával -
amelynek a régi városháza is áldozatul esett - megsemmisült. A városi
levéltár legkorábbi fennmaradt irata egy 1703-ban kelt, II. Rákóczi Ferenc
fejedelemtől származó protekcionális oklevél (védlevél). A folyamatosnak
tekinthető nyilvántartások az 1720. évvel kezdődnek. A levéltár rendkívül
értékes részét képezik a tanácsülési jegyzőkönyvek, amelyek 1740-től
találhatók meg. A hozzájuk tartozó iratok kezdő éve1762. A korai időkben
önálló levéltárnoki tisztség nem volt; a régi iratok őrzése, rendezése a
mindenkori városi jegyző (notarius) feladatai közé tartozott.
A
városi levéltárnoki tisztség első említésére az 1837 őszén kidolgozott
városi szervezési szabályrendeletben került sor. A régi iratok
rendezésének ügye 1839-től folyamatosan napirenden volt, de megfelelő
személyi és anyagi feltételek hiánya miatt csak 1852 végére fejeződött be.
A feladattal megbízott Farkas Lajos nemcsak rendezte a városi levéltár
anyagát, hanem repertóriumot és regestrumokat is készített az iratokhoz.
Rendkívül gondos, szakszerű munkát végzett, az általa készített segédletek
napjainkban is kiválóan használhatók.
A városi tanács 1853
januárjában - a kialakított rend megőrzése és a nyilvántartások folyamatos
vezetésének biztosítása érdekében - függetlenített levéltárnoki állást
rendszeresített, ennek ellenére többször előfordult, hogy a tisztséget nem
töltötték be, ezáltal a levéltárosi teendőket "kapcsolt" munkakörben
valamelyik jegyző végezte. A községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc.
alapján kidolgozott városi szabályrendelet külön fejezetben foglalkozott a
levéltárnok feladataival, aki ettől kezdve önálló tisztségként
teljesítette azokat. Az I. és a II. világháború idején a városi levéltárat
károsodás nem érte. A levéltárakról szóló 1950: XXIX. sz. törvényerejű
rendelet értelmében - amely intézkedett a megyei, városi és községi
levéltárak megszűnéséről és állami kezelésbe vételéről - a Szentes városi
levéltár önállósága megszűnt; a Csongrád Megyei Közlevéltár szerves
részévé vált.
Szentes város levéltára ma lezárt levéltár, 57 fondja
359,88 folyóméter iratot tartalmaz. Valamennyi fond középszinten
rendezett, és az előírt segédletek mindegyikével rendelkezik. A levéltár
teljes anyagát ismertető kiadvány Barta László és Labádi Lajos közös
munkájaként - Szentes Város Levéltára 1703-1950 címmel - 1995-ben jelent
meg (A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai - Segédletek V.).
A
levéltárak 1950-ben történt államosításakor Csongrád megyében két állami
levéltárat hoztak létre Szeged, illetve Szentes székhellyel. A Szentesi
Állami Levéltár gyűjtőterületéhez tartoztak Szentesen kívül
Hódmezővásárhely, Csongrád és a megye északi felében lévő községek. A
következő években a levéltár begyűjtötte a felügyelete alá tartozó
városok, községek, üzemek, intézmények stb. történeti értékű iratait. Az
1950-es évek végére valamennyi fondról elkészültek az alapleltárak, majd
az 1960-as években a fondtörzslapok. A levéltár kezelésében lévő anyag
fondjegyzéke 1966-ban jelent meg. A 2045/1967. sz. kormányhatározat
szerint a területi állami levéltárakat 1968. január 1-jétől a megyei
tanácsok vették át. Az átszervezéssel a szentesi levéltár új neve Csongrád
Megyei 2. sz. Levéltár lett. A Csongrád Megyei Tanács VB 1973. január
1-jétől egy levéltári igazgatóságot szervezett Szeged székhellyel. Ennek
következtében a szentesi levéltár a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi
Fióklevéltára elnevezést kapta. Az átszervezéskor leválasztották a
hódmezővásárhelyi iratokat és azok nyilvántartásait, a levéltár gyűjtő- és
felügyeleti területe, valamint iratanyaga egyebekben nem változott. A
Csongrád Városi Levéltár 2001-ig szervezetileg a szentesi levéltár
részlegeként működött; 2002. január 1-től önálló fióklevéltárrá
vált.
A Szentesen nyilvántartott és őrzött iratanyag jelenleg
összesen 553 fondból, 796 állagból áll; terjedelme 2964 iratfolyóméter.
Figyelmet érdemelnek a levéltár értékes gyűjteményei: a Térképtár (850
db), a Tervtár (730 db), a Plakátgyűjtemény (6500 db), a Fotótár (7760
db), a Mikrofilmtár (240 tekercs, 125.000 felvétel). A közel 13 ezer
kötetes szakkönyvtárában megtalálhatók a környék régi újságjai,
helytörténeti kiadványai, valamint a legfontosabb történelmi
szakfolyóiratok, statisztikai kiadványok. A megye és a város történetét
bemutató állandó
kiállítása
KÉPEK AZ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSRÓL
|
 
|
|
